Sziasztok!

Egy 32 éves budapesti családapa vagyok.Szobrász.Az életünk tipikus szabadúszói lecketanfolyam.Egyik napról (munkától) a másikig.Február elején egy érdekes lehetőség szele csapott meg minket: SPANYOLORSZÁGBAN lehetne dolgozni.Kicsit váratlan volt, hiszen az eddigi kis életünket gyökeresen megváltoztatná.Viszont arra gondoltam, hogy naplót vezetnék némi renszerességgel, hátha mások a saját tapasztalataikat kiegészíthetik vele. MI A VÉLEMÉNYETEK?

Hola! Nekem tetszik az ötlet!! Én speciel örülnék neki,ha tudnám hogy mások is milyen dilemmában vannak,menjünk vagy ne menjük...és ha kimentünk mi történik?
Én is dolgoztam kint ,és a mai napig nyűglődöm,hogy maradjak Magyaro.-on,vagy menjek vissza,mivel ott érzem magam igazán otthon,csak már nincs erőm újra egyedül nekivágni.És sajna körülöttem senki sem mozgósítható.
Anno én is elkezdtem naplót írni.Komoly 3napig bírtam ,de azt a 3napot is imádom visszaolvasni.

A vívódás napjai ezek.Mivel a családom itthon marad, nem egy kalandtúra előtt állunk, hanem az életünk egy "időszakát" készülünk megtervezni és élhetővé alakítani.Esténként tanulom a spanyolt,bongészem a fórumokat, nézem a térképet és információkat gyűjtök...Nappal pedig dolgozom,ügyeket intézek és amikor csak lehet játtszom a gyerekeimmel. Magamhoz ölelem őket és bele sem merek gondolni, hogy nemsokára csak 3-4 havonta láthatom azokat a csöpp ujjakat, kis hajfürtöket..Próbálok raktározni a kacagásukból nézem ahogy alszanak, esznek, játtszanak.Neha betévedek a tükör elé és egy riadt de kíváncsi tekintet néz vissza. Hogy lessz? Mi lessz? Meddig? És Mikor?
Nyilvánvaló, hogy minden más lessz, de ..mennyire?!.Valaki tudja milyenek az emberek León-ban?

Már semmi közöm hozzá de jól meggondoltad te ezt ?
Talán tudunk segíteni infoval ha a Spanyolországgal szembeni elvárásaidat elmondanád! Mert ha te azért jönnél hogy sok pénzt keress és a családodat támogasd innen vagy később kihozd +3 havonta haza akarsz röpködni, akkor valami baromi jó szakmád legyen.....pláne Leon-ban.

csak javasolnám...számtalan blogportál létezik az ilyen jellegű önvallomások kiteregetésére. Megadod itt a címet, és aki kíváncsi rá az olvasni fog. Ez egy információs fórum...
Pld. www.b13.hu www.freeblog.hu www.origo.hu
az MSN-nek is van sajátja.

Jefe-nek valóban igaza van, ahhoz tényleg valamit nagyon kell tudnod, hogy abból megvalósíthasd amit szeretnél.
Nem akarlak még jobban elcsüggeszteni, de a családod nélkül biztos borzasztó nehéz lesz és ez Spországban csak még sokkal rosszabb lesz mint most otthon, pedig már most is elég kétségbe esettnek tűnsz. Ezen nem hinném, hogy változtat az, hogy a Leonban élő emberek kedvesek-e. Egyébiránt azok, de csak spanyolul beszélnek arrafelé, így a nyelvtudásra nagy szükséged lesz.

Sziasztok.
Köszönöm az ötleteket, hozzászólásokat, aggódó, már -már óvó bejegyzéseket.Tisztában vagyok, hogy ez egy infó oldal.Talán nem voltam egyértelmű a naplóm céljával, ezért most megpróbálom megfogalmazni: Segítséget nem kérni, hanem adni szeretnék azoknak akik hasonló INDULÁS ELŐTTI stádiumát élik spanyol útjuknak.Hogy kell szállást vadászni, mennyi lessz a rezsi és TANULJÁTOKÁMASPANYOLT ezt látom gazdagon megválaszoljátok.Ez így van jól,de egy-két vagy talán több emberben a félelmeik és a kezdeti tétován nem ezek segítik át őket. Ami a szakmámat és ílymódon a keresetemet érinti szerintem az én magánügyem.
Egyébként milyenek ott a naplementék?

Hola!
Nekem tetszik az ötlet! Mi is készülünk Spanyolba s tele vagyunk félelmekkel, pedig már 1 éve gyüjtjük az infokat, tanuljuk a nyelvet. Jó lenne ha azok akik már kijutottak megosztanák velünk kezdeti tapasztalataikat, élményeiket. Kiváncsian várom élményeidet Spanyolo-ból. Sok szerencsét! Cat

öööö szerintem itt végsősoron kizárólag a kezdeti tapasztalatokkal kapcsolatos infókat olvashatod.
Leírjuk elolvassátok aztán vagy valami főokos megcáfolja és jön az ellenpéldákkal, vagy szimplán nem hiszitek el .
Akkor most mi a teendő?

A kezdet nehéz, akkor nagyon sokan feladják. Sokan írnak nekem és mondják hogy nem is hitték volna hogy ilyen sokba kerül külföldön új életet kezdeni.
Mindig megjegyzem vannak kivételek és vannak külömbségek. Nem mindegy hogy egy fiatal szórakozásból a biztos családi fedezékből indul el egy nyáriszünet erejéig pincérkedni, vagy valaki mindent feladva nekivág családostól és új hazát keres.
Mindig annak nehezebb aki hosszú távra tervez. Nyelvtudás pénz és kapcsolatok nélkül legtöbbször kudarc az eredmény.
A kiköltözés, lakáskeresés, a család hosszú időn alatt megtakarított pénzét, sokszor egy ismeretlen kezébe adni egy otthonit sok esetben messze alulmúló lakás kauciójáért, iskolakeresés,beiratás nyelvi nehézségek, és a sokszor hosszú ideig tartó eredménytelen munkakeresés nem könnyítik meg a dolgot. Az sem hogy az első 1-2 hónapban legtöbbször csak kiadás van bevétel meg nulla, és mire észbekapnak már 4-5000 euró el is ment.
Ez a helyzet egy elhelyezkedéssel javul de úgy is hónapok múlva érik el azt hogy nullán vannak és el tudnak kezdeni az itteni keresetükből élni.
Előjöhet minden féle probléma. Apróságok ami otthon könnyen megoldható volt. (Itt nem lehet levinni a kocsit az autószerelő haverhoz hogy cseréld már ki ezt vagy azt egy pofa sörért).... vagy tolmács kell egy bérleti szerződés elolvasásához, esetleg nem tudod elmondani az orvosnak hogy a gyereknek fáj a hasa és lázas, mindennek ára van sokszor az otthoni többszöröse.
Lehet otthon még jó ötletnek tűnik aztán itt derül ki hogy egyszerűen nem képes beilleszkedni, idegennek érzi magát, nincsenek barátok és hiányzik a megszokott környezet. Az esetek 90%-ban párok esetében a férfi hamarabb helyezkedik el mint a nő, ezáltal könnyebben megy neki a nyelvtanulás a beilleszkedés. Még a nő otthon van max elmegy a gyerekekért, bevásárol, főz de ez egy idő után flusztrálni fogja. Nem halad előre a nyelvvel, unatkozik, nincsenek barátai, 1 fizetésből annyira fényesen élni sem lehet, ráadásul fölöslegesnek kezdi érezni magát. Ez egy idő után problémákhoz vezethet, úgy érzi nem kellett volna idejönni, megbánja, veszekedés, egymás okolása, kitör rajta a honvágy stb....
Több ismeretségi körömben lévő családon néztem ezt végig tehát nem a levegőből szedtem.
Ebből a kis pszihológiai elemzésből azt akarom kihozni hogy talpraesettnek is kell ám lenni, és fel kell készülni az ilyen helyzetekre, és soha nem szabad a másikat okolni mert ennek egy közös nagyon megfontolt döntés eredményének kell lennie.
A nyelv:
Sokan vannak úgy hogy hiába tud már otthon spanyol mondatokat összerakni, nem mer megszólalni mert fél hogy elrontja, pedig amint 10 szót egymás után tud tenni valaki erőltesse próbálgassa, nem kell félni nem fogják leenni a fejét a spanyolok ha valamit hibásan mond, sőt szívesen segítenek, és nagy sikerélmény ám eleinte ha azt vesszük észre hogy megértik mit akarunk mondani és erőt ad a folytatáshoz. Arra várni hogy valaki otthon tanul, aztán pár hónap múlva kilép az utcára és anyanyelvi szinten megszólal, legtöbb esetben sem idő sem pénz nincs meg eléggé lehetetlen.
Ott vannak azok akik esetében a férfi előre jön megteremteni a családnak a lehetőségeket hogy mire kijönnek minden rendben legyen. Ez is elég rizikós dolog. Otthon a család, itt semmi vagy nagyon bizonytalan jövedelem, az otthoniakat meg ugye el kell tartani valahogy abban a tudatban hogy esetleg a család tartalékait hozta el. Nem lehet úgy dolgozni, munkát keresni, tanulni, odafigyelni hogy közben valakinek máshol jár az esze. Baromi nehéz. Hiányzik a család, nagy a bizonyítási vágy is, és ezt a kezdeti sikertelenség tovább nehezítheti. És még ha talál is munkát 1000-1200 eurós kezdő fizetésből nehéz eltartani az otthon maradt családot úgy hogy itt is albérletet, kaját, telefonköltséget, rezsit, meg minden mást fizetni kell.
Sok minden van még amit le lehetne írni de mindenki más helyzetben van máshogy kezeli a dolgokat. Ha az én véleményemet kérdezi valaki azt mondanám hogy egy 2 gyerekes család esetét véve 1 év otthoni spanyolnyelv tanulás, nem mindent felégetve magam mögött, legalább 10.000 euró egy megbízható autó (vagy az ára) és egy itteni ismerős nélkül nem vágnék neki!!! De ez az ÉN véleményem!
Biztos sokan megcsinálták ezek nélkül is de abban is biztos vagyok hogy így könnyebben, kevesebb idegeskedéssel lehet elindulni.
Hát nagy vonalakban ennyit akartam...
Bona nit

Sejtettem, hogy néhány hozzászólás befut, de látom elég gyorsan duzzad a NAPLÓM.Senor jefe, ön kitett magáért.Ekkora terjedelemben még nem olvastam öntől és rengeteg hasznos, okos dolgot írt le. Köszönöm.

Igen, erre írtam, hogy ez egy információs portál, és információért járunk ide. Nem vagyok benne biztos, hogy mindekit érdekel a lelki tipródásod. Engem pld. nem. De ha nyitsz egy blogot, iderakod a címét, akit érdekel majd elolvassa, és ugyanúgy hozzá tud szólni mint itt.
Mellesleg, hidd el aki fél, az ne menjen sehova

Kedves Jefe!
Köszönöm, hogy voltál olyan kedves ilyen hosszan írni. Te legalább próbálod megvédeni az embereket a csalódástól, bár ezért néhányan támadnak, de nekem tetszik. Ha csak 1 ember nem megy fejjel a falnak ennek hatására szerintem már megérte. Neked köszönhetöen próbálunk minél körültekintöbbek lenni. Tehát viszünk elég pénzt, tanuljuk a nyelvet, és kocsit is viszünk, de nem égetünk fel mindent magunk mögött. Mégegyszer köszönöm. Cat

Szeretlek Titeket!
Annyira menők vagytok..
Most mennem kell,de holnapra összeszedem magam.
Csók:BP.

szeretlek titeket, annyira menök vagytok
???
hát én nem tudom eldönteni h gúnyolódsz e vagy csak ilyen a stilusod.
Jefe, alakul alakul, ott a masni a bunkósboton, rózsaszin szalaggal. még egy kis tejszinhab és már szinte "tünci" leszel
kedves B.P.! a kutya nem firtatta h mit dolgozol és mennyit keresel. magánügyed. pusztán intettek h alaposan gondold meg mert jó szakma/vastag kereset nélkül nem olyan egyszerü megvalósitani amit tervezel. ennyi. ha érdekel a tapasztaltabbak véleménye, ne húzd fel az orrod. ha nem érdekel.. csak "segiteni akarsz" másoknak akkor tedd ezt akkor ha már van mivel. ameddig csak kétségeid/kérdéseid vannak, addig csak szépen, szépen.. rendben?

Sziasztok!
Nem vitaoldalt szerettem volna nyitni, hanem egy naplót, amihez mindenki hozzáteheti amije van: Egy jó élményt, egy rossz tapasztalatot amit még nem osztott meg, de publikus.Hangulatokat, érzéseket amik nem a pénzről, albérletről vagy munkáról szolnak.Ha valaki ki akar menni úgyis kimegy,lehet ötletekkel véleményekkel segíteni,HA KÉRI.A fórumokból csopög a: jólgondoldmeg és a nehézlesszhozzsokpénzt.De ennyi lenne az egész? Nehány éve az emberek az életüket is kockára tették, hogy "nyugatra" szökhessenek.Emékeztek? Most meg, hogy(mindent) lehet itt sírunk, hogy hüdekemény elndulni?

Nem erről igy és nem erről akartam naplót vezetni.

Sziasztok!

ui: jefe,Kymera és a többiek zerettek ott élni? Vannak spanyol barátok, és mi akedvenc napszakotok.Milyen illatokat hoz a szél eső előtt és a piacon ki a kedvenc zöldségesetek?

Ja igen azzal a külömbséggel hogy aki nyugatra szökött, megkapta a menekült státusz és az picit más dolog.....
Itt arról beszélünk hogy SENKI az ég világon nem fog neked segíteni kint. Annyi a bevándorló mint égen a csillag, a legtöbben közülük olcsóbban dolgoznak mint a magyarok és kissebbek az igényeik.
Olvashattad az interneten hogy a magyar konzulátusok még egy buszjeggyel sem tudnak segíteni senkinek még ha az utcán alszik akkor sem. Én a magam részéről szeretek itt élni jobban mint valaha bármikor is magyaro-n. De nem volt könnyű. Nektek már 100x könnyebb így az unióban mint annak előtte volt, de hidd el őszintén nem cserélnék azzal aki most vág neki. Elhiheted hogy nem hülyeségből vagy irigységből tépjük itt a szánkat arról hogy pénz,nyelv stb....Azt hiszem aki frissen kiérkezik a legkissebb baja is nagyobb lesz mint az eső előtti szél illata, vagy a zöldséges neve.....))
A napló jó ötlet de erre egy blogoldal a megfelelőbb...szerintem.
Ide leginkább nyers tényekért járnak.
(Vagy masnit kötözni a bunkósbotomra..)