Egy kis földrajz

Az Ibériai-félsziget mostani felszíne a Harmadkorban alakult ki, Dél-Európa legfontosabb tektonikai eseménye, az Alpok-Himalája vonal felgyűrődése során.
A Pireneusok, az Andalúziai-, a Cantabriai-, az Ibériai-, a Sierra Morena-hegységek éppúgy, mint az Ebro és a Guadalquivir folyók üledékes völgye mind-mind a Harmadkorban jöttek létre.
Az egész terület megemelkedett a Galíciai-hegység törésvonalai mentén és létrejött a Központi Hegyvidék, valamint a Toledói-hegység. Ennek a földmozgásnak a nyomai a mai napig megtalálhatók, ezért mondhatjuk, hogy ez alakította ki a mai felszínt.

Spanyolország területe 505 955 km2, amivel a Föld 50 legnagyobb országa között van. Területének nagy része az Európa kontinensen terül el.
A maradék kb. 12500 km2 a Kanári- és a Baleári-szigetek, valamint 32 km2 két, az afrikai kontinensen fekvő város, Ceuta és Melilla területe.
Spanyolország elhelyezkedése stratégiailag kiváló: félsziget volta teszi lehetővé, hogy egyaránt tartozzon a Földközi-tenger partvidékéhez, mindössze 14 km-es szoros választja el Afrikától és a nyugati partvidéke kapu Amerika felé.
Mivel az északi szélesség 36 és 43 foka között terül el, az északi részen a mérsékelt óceáni éghajlat a jellemző, az ország középső részén kontinentális mediterrán és mediterrán a keleti-déli partokon. Ennek következtében északon, a hegyvidékeken egy párás, nedves, dús erdők borította Spanyolországot fedezhetünk fel, míg egy száraz, forró vidéket keleten és délen.