Fiesták

A spanyolok semmivel össze nem hasonlítható életszeretete, ünneplési hajlandósága alakította ki a vallásos hagyományokon és pogány szokásokon alapuló vigadozások rendszerét, a fiestákat.
A kulturális sokszínűségnek köszönhetően szinte minden vidéken különböző szokások vannak, azonban ezek az országos ünnepekkel együtt áthatják a spanyol társadalmi életet.

Például Madridban, Szilveszter éjszakáján az új év a Puerta del Sol harangjának a szavára kezdődik, amiért ezrek utaznak ide vidékről; a hagyomány szerint minden kondulásra egy szőlőszemet kell megenni, akkor lesz jó az új esztendő.
Ahhoz nem fér kétség, hogy a húsvéti körmenetek jelentik a legszentebb ceremóniát a spanyoloknak.
Színpompás, zenés/zajos felvonulások zajlanak országszerte március végén vagy április elején, a katolikus naptárnak megfelelően.
Másrészről a legtöbb alkalom a mulatozásra a nyári hónapokban és a szüret idején adódik. A vigasságok időpontja területenként változik, ahogy a helyi szokások, táradalmi, gazdasági események, vallásos hagyományok megkívánják.

Pl: a pamplonai bikafuttatás, a barcelonai Szent Jordi és Mercé ünnepe, Valenciában a Las Fallas, Granadában a Reconquest fiestája. Sevillában az April Feria és Madridban Szent Izidor és a Verbena la Paloma fiesta.
Ez a felsorolás csak ízelítő a többezer rendezvényből, amit évente történik országszerte.